Túlvagyunk a "sütőtök-próbán":):) És - mint ahogy a mosolyjelekből is látszik - remekül ment. Nem fájt tőle a hasa, és még kakilni is tudott. (Ma például négyszer miniket.)
Tehát délelőtt alma, ebédre sütőtök, délután alma. Hát... nem túl változatos, belátom, de csak lassanként haladunk. Még egy napig sütőtöközök, aztán leváltom az egyik uzsi-desszertet valamire, s ha beválik, azt is három napig esszük. Lehet, hogy megpróbálom a szilvát, mert az hajtja a kis hasát a drágámnak. Az meg ránk fér...
Ma is voltunk dokinéninél, oltást kapott Milán. Mindkét kis combjába. Rettenetes volt... Annyira sírt, hogy így még sosem hallottam, ömlöttek közben a könnyei... Aztán amikor felvettem, éreztem, hogy valami folyik... A vér volt. MInd a két szúrásnyomból folyt a vér. Nagyon megijedtem, de ahogy elnéztem, a védőnők és a doktornő is. Kint elállítottuk a vérzést, én a remegéstől alig tudtam felöltöztetni a drágámat. Borzasztó volt! És aztán lemosni a vért a kezemről. A gyermekem vérét.
Amikor kiértem a rendelőből, és beletettem a kocsiba, azonnal elaludt. És aludt majd' három órát egyszerre. Szegénykém... Most jól van, az apja altatja, azaz eteti. De olyan fáradt, hogy most nem lesz nehéz álomba merülnie. Gyertek, gyertek, álommanók!!!!
