Este fél kilenc van, borzasztóan elfáradtam. De végül is voltam már ennél rosszabbul is. A hétvégék valahogy fárasztóbbak, mint a hétköznapok. Hogy van ez? Pedig délelőtt segítségem is volt. Anyósom elvitte Milut sétálni, addig én a munkahelyemen voltam. Találkoztam végre a rég nem látott barátaimmal, sokat beszélgettünk, én persze mindenkinek megmutogattam a kisfiam képeit... És természetesen bezsebeltem a dicséreteket. Most apa kint süt nekünk valamit a konyhában. Azt hiszem, szerencsés vagyok. :) Jó éjt!
04.17. szombat
2010.06.08. 06:03 - miluanyu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kicsimilan.blog.hu/api/trackback/id/tr852064659
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
